Lakner László, Politechnikai szertárszekrény |
Az egy heti megfigyelés alapján teljesen okésnak tűnik a vércukorszintem ingadozása (persze azért majd egy cukorterhelésre el kell mennem, hogy az is látsszon, az IR jobb vagy rosszabb, de legalább az elég nyilvánvaló, hogy ez tényleg még mindig IR); az már kiderült, hogy a joghurttól kiborul (mármint, a tzatzikit leszámítva egy semmi-különös, teljes kiőrlésű pitába töltött gyrost ettem, úgyhogy nincs más tippem, mitől emelkedhetett meg durván), és sose volt még olyan alacsony, mint ma a konditeremben, de a tegnap esti vegán labneh-padlizsán kombináció is tetszett neki.
Az is érdekes, hogy önmagában a szenzor jelenléte is motivál arra, hogy szebben egyek és többet mozogjak- az étkezések utáni meredek emelkedésben sokat segít a közvetlenül kaja utáni 10 perc séta, és ha este sportolok valamit, éjszaka alacsonyabb és egyenletesebb marad az érték.
Egyébként tegnap B. fiús napot tartott, úgyhogy elvittem magam a Magyar Nemzeti Galériába, főleg a Lépésváltást megnézni (így az októberi kiállítás-adagot extra hamar teljesítettem, megvan a 10/12 idénre, bár azért majd Barcelonában is szeretnék eljutni egy múzeumba, ha a 4 napnyi bootcamp után marad bármi energiám), utána pedig a Goliban vacsoráztam, és a bárpultnál üldögélve a teljesen nemzetközi légkörben kicsit el is felejtettem, hogy Pesten vagyok (és sokkal jobban megy már, ha spontán angolul kell megszólalnom, bár azért még mindig nem teljesen gördülékeny, de azért érezhető rajta, hogy rendszeresebben használom- tőlem meg se kérdezték, magyar nyelvű étlapot kérek-e, csak kaptam az angolt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése