and all we do is glide

Jason Leung, Unsplash

Igyekszem továbbra is lassan, a kis sikerélményekre koncentrálva tölteni ezeket a napokat... és a tegnapi nap sikerélménye egyértelműen az ebéd volt.
Két olyan alapanyag is van, amivel kapcsolatban a Goli teljesen megváltoztatta a véleményem: az egyik a padlizsán, a másik a gomba. Mindkettőt messziről kerültem, ott viszont mindkettőbe beleszerettem, és bár faszénen grillezni továbbra se tudok, a folyékony füst nagyon jól feldobta a sima, sütőben sült padlizsánt is, gondoltam, a laskagombával is teszek itthon egy kísérletet. A recept pedig a kedvenc kajás podcastem múlt heti vendége kapcsán került szóba, és pont olyasminek tűnt, ami jól passzol ehhez a küldetéshez (egy ideje már szeretnék változatosabban főzni, mostanában több szakácskönyvet is vettem ki a könyvtárból, és bár első olvasásra szupernek tűnnek, valahogy egy konkrét receptet sose tudok kiválasztani belőlük, úgy tűnik, az én főzési stílusomhoz nem illenek... hagynom kell, hogy a kaja találjon meg engem). Egy kicsit csomót egyszerűsítettem rajta- úgy voltam vele, hogy az 1.0-s kísérlethez elég lesz, ha csak azt használom, ami épp van itthon, és ha beválik, majd bevásárolok a tökéletesítéséhez (így kimaradt a szecsuáni bors, és csak sima almaecet került bele); mindenesetre a végeredmény, főleg a folyékony füsttel és szójaszósszal megpirított gomba meglepően zseniális lett, teljesen más ízvilág, mint amit eddig kóstoltam, de olyasmi, amit mindenképp meg szeretnék tartani (és az örök húsevő B. is teljesen odáig volt, ami még nem igazán fordult elő vega ebédnél).

Emellett a nyüzsgő, napsütéses Károlyi-kertben üldögélést és a Puskin szinte üres mozitermét is szerettem tegnap, most könnyű (könnyebb?) ezekből töltődni, és itt maradni a jelenben.

shake me down

 

Hát, nem hiszem, hogy ez lesz életem leghatékonyabb hete, de a sokk az első két napban volt a legdurvább, most már egy picit több a levegő körülöttem, az pedig nagyon sokat segít, hogy tegnap voltam vezetni. Valószínűleg ez lesz az, ami a következő pár hetet összetartja- ha már lett egy adag váratlan szabadidőm, jó lenne eljárni heti több órára, és megszerezni a jogsit (már nincs beláthatatlan messzeségben, de azért még kell gyakorolnom), és mire ez megvan, talán újra lesz legalább egy kis kedvem kódra nézni.

Még túl közeli az egész ahhoz, hogy az összképet is rendesen láthassam, de az biztos, hogy akármennyire is tökéletesnek tűnt ez a munka papíron, a majdnem három év alatt sose éreztem magam igazán a helyemen (azzal együtt, hogy a csapat és a munkatársaim nagyon fognak hiányozni, és ők most is extra rendesek voltak, páran még privátban is rámírtak később, a főnököm pedig többször is hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem rajtam múlt, én jól csináltam, és sajnálja, hogy így alakult). Ez sok szempontból rajtam is múlt, közvetlenül életem legdurvább időszaka után kezdtem ott dolgozni, az első egy évben inkább csak túléltem, és én is tehettem volna többet azért, hogy elég jónak érezzem magam, de... ha tényleg az én helyem lett volna, nem kellett volna ilyen sokáig ennyire nehéznek lennie. 

well, fck

 

Almos Bechtold, Unsplash

Ha vártam volna egy órát az előző blogbejegyzés megírásával, akkor kicsit más lett volna a hangulata - azóta ugyanis már nincs munkám. (A korábbi húzós időszaknak ez sem oka, sem következménye- legalábbis azt hiszem-, bár az alapból is fellángoló szorongásomon biztosan rontott valamennyit, és amikor visszatértem a pár heti kihagyás után, komolyan nem tudtam, hogy fogom újra megszokni. Mindegy, legalább most már ezen nem kell feszülnöm...)

Re-emerge

 

Oké, azt hiszem, készen állok... 

Nem valószínű, hogy tudok egy egyértelmű vonalat húzni az elmúlt időszak alá (pedig nagyon szeretnék), egy csomó folyamat még vagy mindig tart, vagy csak most kezdődött el, de akármilyen nehéz is volt a múlt hét, azért már sokkal közelebb állt a normál mindennapokhoz, mint az azt megelőzőek. Még túl friss az egész ahhoz, hogy különösebb tanulságokat vonjak le, de az biztos, hogy az "egyszerre egy kis lépés előre"-hozzáállás működik a legjobban, úgyhogy megnézem, a bloggal kapcsolatban is tudom-e ezt csinálni. 

saláta és szájfény

Peter Wendt, Unsplash

Nem akarom elkiabálni, de az elmúlt pár hétben mintha sikerült volna egy kicsit kitörnöm az örök "több zöldséget kellene ennem - veszek zöldséget- elfeledkezek róla, és megfonnyad a hűtőfiók alján"-körforgásból, sőt, a maradék kelbimbó felhasználásával egy meglepően szuper spagettit főztem pénteken (mondatok, amiket sose hittem volna, hogy leírok...), és szinte minden este eszek egy adag salátát a szendvicseim mellé (most, hogy rajtam van a szenzor, nagyon egyértelműen látszik, hogy már ennyi is elég ahhoz, hogy étkezések után sokkal kevésbé emelkedjen meg a vércukorszintem). Az a nagyra törő tervem, hogy tavasszal rendelek majd heti termelői zöldségdobozt, csak addig még van hová fejlődnöm (és egyelőre nem is találtam meg az igazit, de nem is szántam olyan sok időt a keresgélésre). 

A másik sikerélmény, hogy vettem egy szuper rúzst a koncertre- valami drámai és sötét, de kifejezetten nem fekete árnyalatot szerettem volna, és meglepően nehezen jött össze (kb. öt éve volt egy füstös szem-sötétbordó matt rúzs korszakom, akkor egészen képben voltam a kapható sminkcuccokkal, de mostanában legtöbbször megfeledkezek az egészről, a szemöldökceruzán és a szempillaspirálon kívül nincs is itthon semmi, és csak reménykedtem benne, hogy azóta már bővült a választék, de sajnos nem).
A környékbeli Müllerben még egy komolyabb bordó se volt, a fő reménység NYX online és a boltokban is le van fosztva, úgyhogy amikor nagy nehezen megtaláltam a Douglas-webshopban a két szóba jöhető árnyalat közül a másodikat, akkor azonnal lecsaptam rá, bár tartottam tőle, hogy nem lesz elég sötét... de ma megjött, és pont olyan, mint amilyennek elképzeltem (bónusz, hogy egyáltalán nem csillog, és nem is érződik vakolatnak a számon). 

Ha már koncert, hősies küzdelmet folytatok a német Ticketmaster app telepítéséért (csak a jegyvásárlás után jelent meg az infó, hogy ott kellene megnyitni), de lassan kénytelen leszek beismerni a vereséget. Életre keltettem az androidos telefonomat csak emiatt, és regisztráltam egy új e-mail címet, de amíg nem vagyok ténylegesen Németországban, addig csak Magyarországot lehet beállítani régiónak, ahol viszont nem elérhető az app... Elvileg a weboldalon is megvan a jegy és a QR-kód, és nagyon reménykedek benne, hogy ennyi elég is lesz a bejutáshoz, de szerettem volna teljesen biztosra menni. 

hangin on

A hétfői határeset után sikerült tényleg lebetegednem, úgyhogy ez a hét elég nyűgös volt, és Berlinre se tudtam rendesen készülni, csak próbálom valahogy visszagyűjteni az energiám, és nem szétszorongani magam azon, hogy hétfőn milyen munkahelyi helyzetbe térek vissza. 

Szerencsére a Severance 2. évada egyelőre beváltja a hozzá fűzött reményeket, nagyon élvezem, hogy újra van egy hétről hétre várható sorozat (bár péntektől péntekig nehéz találni bármi más nézhetőt).

Lapozgató vol 2.2

 

Egy ideje van állványom a telefonnal videózáshoz (Tiger-impulzusvárárlás), és már nagyon szerettem volna tesztelni, csak mindig történt valami, ami eltérített... de most betelt a legújabb szürke art journal + volt egy szabad szombat délelőttöm, úgyhogy újra nekiugrottam a lapozgatós videónak (B. pedig, aki mostanában a szabadidejének a nagy részét ezzel tölti, segített az utómunkálatokban, így végül nem tartott annyira sokáig, mint amire számítottam). Kicsit küzdeni kellett a feltöltéssel, mert a Blogger saját lejátszójában furák lettek a képarányok, jobb híján maradt a youtube, és remélhetőleg így telefonon is értelmesen meg tudja majd jeleníteni... de ha igen, akkor még van pár füzet, amivel tervezek hasonlót készíteni (csak addig meg kell tanulnom elakadás nélkül lapozni).

Update: bár a Pixabay-ről kerestem szabadon felhasználható háttérzenét, ma délután a Youtube úgy döntött, hogy copyrightot sért, és blokkolta az egész videót,  úgyhogy néztem hozzá egy másik dalt (meg hozzáadtam azokat a plusz kommenteket, amiket eredetileg is szerettem volna, csak nem volt rá időm). Ez már az új verzió, remélhetőleg ezzel már nem lesz gond...

Update2: ... de lett (ezt is ugyanúgy letiltotta a Youtube szinte azonnal, de szerencsére még tegnap este fel is oldotta, szóval egy csomó stressz és variálás árán, de úgy néz ki, most végre van egy működő videóm)