cold little heart

 

Egy ennyire szürke és hideg novemberi napon nem árt az emlékeztető... (de legalább a tegnapi terápia nagyon lélekmelengető volt a legutóbbi két fájdalmas alkalom után). 

Re-read

 

Thom Holmes, Unsplash

Két okból is hasznos, hogy tavaly novemberben (is) összehoztam a napi egy blogbejegyzést, amit most visszaolvashatok:

1. sokkal konkrétabban és kézzel foghatóbban érzem, hogy akkor mennyivel nehezebb volt és mennyivel mélyebben voltam (amitől persze nem lesz azonnal jobb most)- a tavaly novemberi időszak annyira sűrű volt, hogy az egyik fontos problémáról egyszerűen elfeledkeztem azóta

2. egyértelmű bizonyítékot találtam rá, hogy már tavaly is volt a Stühmernél cukormentes pisztáciás szaloncukor, és nem idei újdonság

Can't wait for 5PM

 

Elég rázósan kezdődött a reggel, de megjöttek a számfestős képek - első ránézésre még az egyszerűbb is jó bonyolultnak tűnik, de biztos belejövök majd, már alig várom a délutánt.

Ha van ruhadarab, amitől instant öt évesnek érzem magam, az a kordbársony nadrág, eddig el is kerültem, pedig tele van velük minden bolt, de most a szokásos forrásból (anyumtól) kaptam egyet, és bár az alap oversized fazont figyelembe véve is extra nagy rám, pont ezért szuper kényelmes is, úgyhogy lehet, hogy mégiscsak kap egy esélyt.

Teljesen rácsúsztam mostanában a Balthvs-ra, nemcsak a saját albumaik, de a kapcsolódó Radio is szuper, főleg a reggeli naplózáshoz és az ebéd utáni kinti sétához tökéletes hátterzene (ideje lenne frissítenem a "Zene" oldalt a 2024-es kedvenceimmel... azt hiszem, az aloldalakat teljesen elhanyagoltam a blogon).

... on some new uneven ground

 

Ma két olyan dolgot is csináltam, amit korábban soha: délelőtt kiállításon voltam a Műcsarnokban (Keserü Ilona-Hommage, ezzel idénre 11/12 pipa :), délután kipróbáltam a somatic breathwork-öt (érdekes volt, fizikailag éreztem a hatását, de annyira nem ment mélyre, a legintenzívebb érzésem az volt, hogy mennyire hiányzik a rendszeres személyes jóga, aminek ugyanez volt a helyszíne). 

Ha minden jól megy, hétfőn érkeznek a számfestős képeim, és remélhetőleg a következő pár estén teljesen bele tudok majd merülni (ha pedig marad ki a festékekből, ma gyűjtöttem pár ötletet, amivel kísérletezhezek az a.j.-háttereken).

Múlt héten a hétköznapokon még nagyon szorongtam, és a hétvége volt az, amikor kicsit össze tudtam szedni magam, és jobb irányba mozdulni - most picit jobbak voltak a hétköznapok (legalábbis szerda estétől), de úgy érzem, teljesen szétcsúsztam a hétvégével, pedig csak annyi történt, hogy a szombat fő eseménye egy családi program volt, ami úgy is leszív, hogy egyébként teljesen simán ment minden, nekünk csak át kellett menni ebédre, így aznap már nem sok értelmeset csináltam; ma pedig hiába voltak jó programjaim, valahogy most nem erre lett volna szükségem (de utólag persze már könnyű megmondani).

Experiment

 

Egyáltalán semmilyen szempontból nem állok még készen a karácsonyra, egy kivétellel: ezt mindenképp meg akarom sütni arra a napra, amikor nálunk lesz a családi ebéd (de lehet, hogy előtte készítek majd próbaverziót is, csak kettőnknek - egyébként egyszer, évekkel ezelőtt, a Bake Off-rajongásom csúcspontján már csináltam hasonlót, és emlékszem, hogy nem annyira nehéz, mint amilyen látványos a végeredmény).

Day by day

 

Zsizsi írt a saját rutinjainról, amitől ihletet kapva most én is összeszedem a sajátomat (meg végiggondolom egy kicsit, hogy melyik részével vagyok elégedett, és min szeretnék változtatni):

Reggel:
- matcha- és kávéfőzés (matcha nekem, kávé B.-nek, <3 állítható hőmérsékletű vízforraló), reggelikészítés (10-ből 9-szer zabpehely fehérjeporral, bogyós gyümölccsel és étcsokival)
- meditáció és naplózás (ezt a módszert használtam hozzá, de nem igazán éreztem a hatását, úgyhogy hétvégén alaposan átolvastam a kapcsolódó leírásokat és most igyekszem egy leszűkített, konkrét területre koncentrálni vele)
- zuhany, arckrémezés (és villámgyors arctorna)
- art journal, ha belefér az időbe
- Connections és Strands
- 9:30 körül munkakezdés

Nap közben:
- 12:00 és 13:00 közt ebéd (ideális esetben hétvégén megtervezzük a következő heti menüt, legalább 4/5 hétköznapra, és be is vásárolunk hozzá)
- ebéd után séta+meditáció a közeli téren (vagy 10 perc séta a futópadon, ha nem tudom rávenni magam/nincs rá idő, hogy kimozduljak)

Este:
- hétköznapokon általában vacsi után, 8 körül sport, amikor rá tudom venni magam (legtöbbször Fitness Boxing, a héten a jógát is próbáltam visszahozni)
- 9-10 közt B.-vel összebújva sorozatnézés
- 10 és 11 közt villanyoltás, B. száműzve lesz a nappali kanapéjára, mert ő órákkal később fekszik (és kel), én pedig podcastet hallgatok és/vagy megcsinálok egy progresszív relaxációt (más elalvás előtti meditációkkal is próbálkoztam már, de ennek van a legnagyobb hatása arra is, hogy milyen gyorsan tudok elaludni utána, és az alvásminőségre is)

Amiben szeretnék fejlődni:

- jó lenne találni valamit, amivel le tudom zárni és kicsit el tudom engedni a munkanapot (így még nehezebb, hogy maradok ugyanabban a szobában, a gép előtt, maximum átlépek a privát profilomba)
- B.-vel beszéltük a múltkor, hogy a home office miatt mindketten bezárva érezzük magunkat a lakásba, és szuper lenne heti 1* (amikor jó eséllyel amúgy is rendelnénk valamit ebédre) beülni a környéken valahová, vagy enni, vagy csak egy kávéra

- estére marad a legkevesebb energiám és akaraterőm, úgyhogy olyankor sok az értelmetlen netezés, és szeretnék találni helyette valami viszonylag alacsony energiaszintű kreatív dolgot (a puzzle ilyen volt, de mostanában kicsit unom; hirtelen felindulásból rendeltem számfestős képeket, de sajnos csúszik a kiszállításuk)
- a sportolás mennyisége az elmúlt hetekben (... hónapokban) elég random, jó lenne visszahozni a korábbi 2 nap sport- 1 nap pihenés rendszert, és visszamenni a konditerembe is

- a heti egy közösségi iroda nagyon jót tett, de egy ideje (főleg a vezetés miatt) nem tudom összehozni

Balancing between

 

A héten a tegnapi volt "a" nehéz nap, de aztán szokás szerint simábban mentek a dolgok, mint amire számítottam, a meeting nem volt vészes, és a három hét kihagyás utáni vezetés se volt szörnyű, sőt... hiába volt most végig sötétben az egész (note to self: hosszabb távon muszáj lesz valahogy találnom egy nap közbeni időpontot), és mentünk ki országútra is egy kicsit, sokkal kevésbé estem ki a rutinból, mint amire számítottam (már amennyire lehet rutinról beszélni így ~20 órányi vezetés után, de azért én belülről érzem a különbséget). Voltak pillanatok, amiket kifejezetten élveztem, az oktató továbbra is nagyon kedves és nagyon jó érzékkel találja meg, hogy meddig tud/érdemes kirángatni a komfortzónámnból; de a legjobb az egészben az, hogy kiszed a saját fejemből: annyira oda kell figyelnem, hogy minden gondolkodás, szorongás és aggódás legalább átmenetileg kiesik, mert nem marad rá sávszélességem. Az a terv, hogy év végéig már hetente megyek, és remélhetőleg valamikor jövő év elejére már közel kerülök a vizsgakész állapothoz...  Most pedig remélhetőleg lassan ráfordulhatok a hétvégére, a tesós programokkal, egy kiállítással és a vasárnapi "somatic breathwork journey"-vel (most először megyek ilyesmire, nagyon kíváncsi leszek).