Az elmúlt hét főleg a macskaszelidítésről szólt - persze, amikor már egész jól alakult minden, kellett egy nehezítés, és szaladhattunk át vele a (szerencsére szomszédban levő) állatorvoshoz. Két dolog is kiderült: hogy nagyjából bármit meg lehet vele csinálni, amíg a krémes jutalomfalatot eszi, és hogy a kiscica óriási szabadulóművész, a kapott kötést úgy tüntette el a lábáról, hogy azóta se találtuk meg, így maradt a gallér, amitől csak felváltva szomorú és néz extra sértődötten, de eddig csak egyszer kapta le magáról, így legalább tud gyógyulni (ha a bizalmat kezdhetjük is majd újraépíteni a nulláról... )
Nagyon számoljuk már vissza a napokat péntekig, rossz látni rajta, hogy mennyire ki van akadva, és még rosszabb, hogy semmilyen eszközzel nem tudjuk elmagyarázni neki, hogy ez most éppen érte/miatta történik (bár azért B. többször megpróbálta, nekem kicsit több a macskás-állatorvosos tapasztalatom, de őt teljesen odavágja a lelkiismeret-furdalás), egyedül annyi tartja bennünk a lelket, hogy nap közben hiába néz minket Fiona gyilkos tekintettel, éjszaka azért mindig jön bújni és dorombolni (egyikünk se túl kipihent, de most nincs szívünk nagyon fegyelmezni, szerencsére a pár óránkénti arcbamászás után összegömbölyödik a lábunknál, és alszik tovább).
Kicsit aggódtam miatta, hogy milyen lesz visszamenni az állatmenhelyre (megígértem magamnak és ott is, hogy nem hagyom abba az önkénteskedést csak azért, mert örökbefogadtunk), és a nem-elhozott cicák szemébe nézni, de szerencsére csak minimálisan éreztem a lelkiismeret-furdalást, és vicces volt látni, hogy Fiona lányainak is pont ugyanaz a kedvenc játéka, mint Fionának (eddig nem tűnt fel annak a pálcás játéknak a létezése, de Fiona itthon teljesen rákattant, és most láttam, hogy a menhelyen is rengeteg van belőle).
Továbbra is az a titkos tervem, hogy a fekete kölyökcicát, akin nagyon sokat gondolkodtunk, is hazahozom majd, ha kicsit nagyobb lesz, de persze ez egyelőre inkább csak ábrándozás, mint konkrétum.
Egyébként pedig találtam új kedvenc parfümöket (a költséghatékonyság jegyében csak mintákat veszek, teljes üvegre gondolni se merek, de ha lesz végre újra melóm, egy Fischersund felfedező szettbe biztos, hogy beruházok, két illatot szagoltam tőlük, és mindkettő nagyon bejött), bár itthon, a jószág környékén igyekszem nem használni őket, így amikor befutottak a Woodberg-minták, a lakás előtti folyosón fújtam fel őket tesztcsíkokra, és szigorúan csak akkor kísérleteztem velük, amikor mentem valahova... tény, hogy túlaggódom, de azt is csak teljesen véletlenül tudtam meg, hogy az illóolajok, főleg az eukaliptusz milyen veszélyes lehet a macskákra (azt hiszem, az illatgyertyáimat hanyagolhatom a jövőben).
