Történelmi jelentőségű pillanat: Fiona ma felugrott az ölembe, és dorombolt. Fényes nappal, teljesen önként. Eddig még csak hasonlóra se volt példa (főleg éjszaka barátkozik, de akkor is szigorúan a saját feltételei szerint), úgyhogy a mai egy automatikusan jó nap, akármit is jelezzenek vissza az interjúról.
Update: ezzel együtt nem bántam volna, ha nem egy elutasító emailt kapok... de mindegy, úgy tűnik, még tovább húzódik az álláskeresés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése