Mindig arra számítok, hogy lineáris lesz az elmozdulás a mélypontról, ezért aztán nagyon zokon tudom venni, hogy vissza-visszatér a szorongás (néha egy pillanatra, néha picit tovább, de sose annyira áthatóan, mint egy hete), akármilyen szorgalmasan is próbálgatom az új megküzdési módjaimat... Ez a hétvége se volt tökéletes vagy igazán könnyű, de azért sokkal-sokkal jobb az előzőhöz képest, és bár B. dolgozott szombaton és ki se akart mozdulni vasárnap, nekem voltak mini listáim, amiről ki tudtam pipálni pár tételt: eljutottam a Normafára és az idei hetedik kiállításra is (nem volt túl sok kép, utána még tudtam üldögélni a Várkert Bazárban a szökőkút mellett, és a jó értelemben vett turistának érezni magam Bp-n).
Csütörtökön váratlanul eladtam a Vinteden életem első meghirdetett cuccát (csak fél év kellett hozzá, szóval azt hiszem, a többi puzzle-től nem így szabadulok majd meg), és ma hirtelen felindulásból vettem ott egy futócipőt (igazából csak egy pontosan ugyanolyan márkájú és méretű darabot akartam, mint amilyenem volt, csak kevésbé elhasználtan, így nem volt nehéz találni egyet jóval a bolti ár alatt). Úgy döntöttem, ideje haladni a 24/2024-listával, és a legkönnyebben most a szabadtéri jóga tűnik megvalósíthatónak, már be is jelentkeztem jövő hétre a Filozófusok kertjébe - túl könnyen megfeledkezek arról is, mennyivel jobban érzem magam, ha rendszeresen jógázok, és arról is, hogy személyesen ott lenni mennyivel nagyobb plusz, mint az online alkalmak. A bezárkózós napok után a jövő hét egyébként is aktívnak ígérkezik, egy koncerttel, és a hétvégére igazságosan beosztva egy B.-féle családi programmal és egy tesó-és-unokahúg-látogatással az én oldalamról. Lehet, hogy sok lesz ez így egyben, de mostanában valamiért mindent-vagy-semmit alapon szerveződik a szociális életem, és próbálok alkalmazkodni hozzá, amennyire tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése