Azt hittem,...

 

bruno costa, Unsplash

Azt hittem, hogy sokkal jobban meg fog viselni a 6+ hónapnyi munkanélküliség és álláskeresés, de a korábbi hasonló időszakomhoz képest ezerszer kevésbé érzem a különbséget, kevésbé vagyok elveszett vagy szétesett (a pszichológusomnak már mondtam, és nagyon jól szórakozott rajta, hogy ezen a ponton már azon aggódok, hogy nem aggódok eléggé, és ezért nem fogok munkát találni :)
Azt is hittem, hogy a mostani, főleg itthon töltött nyarunk után sokkal jobban fog hiányozni az utazás, de nem, egész jól bírom- kivétel, amikor ilyen meg ilyen cikkeket látok, mert akkor legszívesebben fogalnám a következő repjegyet és airbnb-t. 

Azt is hittem (bár ennél már igazán ismerhetném jobban magam), hogy sokkal nagyobb rend és tisztaság lesz itthon a több szabadidőmmel párhuzamosan, és végre összeáll egy felnőtt takarítási rendszer- hát nem, közel se vagyok hozzá. Viszont szuper dolgokat főzök meg sütök, a kovászom még él és egész jól funkcionál, és B.-t mindig frissen főzött kávé várja, amikor csak szeretné.