 |
| azóta már takarítottam egy kicsit, de mostanában így néz ki a Fotók mappa a telefonomon |
Azt hittem, Fiona csak azért volt visszafogottabb anyummal, mert akkor még nagyon frissen került le róla a gallér, és utálta az egész világot; azt is gondoltam, hogy miután ennyire rákattant a játékra (idekerülése után szinte azonnal elkezdte, és érzésre napról napra nő az ezzel töltött idő), bárkivel és bármi után hajlandó lesz szaladgálni, ha éppen olyan a hangulata- de ma tegnap itt volt tesóm és unokahúgom, és kiderült, hogy szigorúan csak akkor játszik, ha az én kezem mozgatja neki a pálcát (konkrétan abban a pillanatban, ahogy odaadtam tesómnak, leállt és mosakodni kezdett). Ő az első menhely-cicánk, és könnyű elbizonytalanodni abba, hogy jól csináljuk vele a dolgokat, mert csak ritkán és nagyon specifikus szabályok szerint bújik és/vagy dorombol, de ezek szerint kötődik hozzánk, csak más módokon mutatja ki.
(Az pedig vicces, hogy mennyire hasonló a személyiségük az unokahúgommal, a látogatás első szakaszában változott, hogy épp unokahúgom bujkált tesóm lába mögött, vagy Fiona az asztal alatt... mindketten bizalmatlanok idegenekkel, de aztán előbb-utóbb győz a kíváncsiság :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése