2024. december 4., szerda

Breathing


 ... háttérzene: https://youtu.be/Dd4GT5HT640?si=LG3ocWV0I_BvAzB0

Szuper, hogy hétfőn maradt egy extra napom regenerálódni, bár nem volt annyira aktív, főleg festéssel töltöttem (ez az új kép nem is feltétlenül technikai oldalról nehezebb, de sokkal-sokkal tovább tart), meg kicsit megcsúszva próbáltam összerakni az adventi naptárunkat, ami teljes kudarcba fulladt (az Endorfine, ahonnan a csokikat akartam venni hozzá, minden értesítés nélkül zárva volt, az Árkád-Tigerben pedig nem volt "igazi" üres adventi naptár, csak papírzacskók). Szerencsére tegnap este a Corvin szépített (az itteni Tigerben volt pont ugyanolyan naptár, mint amit tavaly is használtunk), és ma akár négy ablakot is kinyithattunk volna, dee van önuralmunk, úgyhogy csak kettőt ettünk ki belőle, marad duplázás más napokra is. Mindig is fura volt egy kicsit a "nincs kisgyerek, úgyhogy nem készülődünk/ünneplünk, nekünk minek...?"-hozzáállás, mi szoktunk Mikulás-csomagot venni egymásnak, adventi naptárat összerakni, közösen bejglit sütni és fát díszíteni (bár szegény 12 éves tesco-s műfenyőnk talán lassan megérett a cserére), és kifejezetten a B.-vel kettesben töltött, tökéletesen hozzánk alakított karácsony-ünneplés a kedvenc részem.

Reggel még terápiám volt- most először tartom magam következetesen ahhoz, hogy van egy csak erre használt füzetem, és minden alkalom után még frissen leírom a témákat/helyzeteket/érzéseket, amíg még emlékszem rájuk, hét közben pedig jegyzetelek olyan dolgokat, amik vagy előrelépésnek, vagy kihívásnak számítanak, és jó, ha be tudom vinni őket a következő alkalomra minél pontosabban, így eddig mindig bőven volt téma, amivel tudtunk dolgozni, és közösen is vissza tudtunk nézni a haladásra. Annyira még nem tart régóta (~2 hónap, kis kihagyással hetente), szóval nem akarom elkiabálni, de sokkal mélyebben érzek változást, mint eddig bármilyen korábbi terápia alatt (egyébként a kognitívon is tanultam sok mindent, amit még most is rendszeresen használok, és az NLP-eszközöket is nagyon hatásosnak érzem, csak most végre tudok dolgozni azzal az énrészemmel is, aki kétségbeesetten ellenáll minden változási kísérletnek és újdonságnak... lassan és kis lépésekben, de alakul). 

2 megjegyzés:

  1. dejooo! es azt megkerdezhetem, hogy most milyen modszeru terapiaba jarsz?
    (en is mindig adventeztem-diszitettem stb., szinglikent is. csak abban az evben hagytam ki, amikor par honapos volt az elso kisfiunk. de karacsonyfank nyilvan akkor is volt, csak a rahangolodas volt kicsit hianyos. persze, mas most, gyerekekkel, kicsit intenzivebb es jatekosabb, de egyertelmuen a magam es v. kedveert van adventi koszoru meg cuki diszek a hazban meg korvonal-kartyak az adventi boritekokban.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Somatic experiencing (idén nyárig nem is hallottam róla, utána rövid időn belül kétszer is szóba került, másodjára már konkrét terapeuta-ajánlással, úgyhogy belevágtam, és azt hiszem, pontosan az, amire most szükségem volt).

      Törlés