Illustrated

 

Nem sok mindenhez van mostanában akár ihletem, akár energiám, szerencsére az art journallal azért kicsit tudok haladni (bár nehezen tudja visszaadni azt, amiben éppen vagyok, mert én se látom át túl jól). Ha éppen nem arra feszülök rá, hogy "mikor múlik már el" és "mikor áll már vissza a normális", csak vagyok és figyelek, akkor valamennyivel érthetőbb lesz; de sajnos megint visszacsúsztam a lejtőnek arra a pontjára, ahol ha valaki megkérdezni, hogy vagyok, csak a vállamat tudom vonogatni, hogy nem jól, ez most ilyen, de ennél részletesebben nem megy. (Emiatt a legutóbbi, végre-személyesen pszichó-alkalom se volt valami hatékony, csak még egy tétel az "ezt jobban kellene csinálnom"-listán.) Megkereshetem a pozitívumokat és lehetek hálás, vannak jó fordulatok és történnek izgalmas dolgok, de összességében akkor is muszáj beismernem legalább magamnak, hogy még mindig nagyon takaréklángon működök, és fogalmam sincs, hogy tudnék kijönni ebből az állapotból.