 |
| Zoe, Unsplash |
El se hiszem, de ha minden jól alakul, pár napon belül végre megszabadulhatok attól a három ikeás óriásszatyornyi, éveken és albérleteken át kerülgetett régi ruhámtól, amit már próbáltam elvinni a Swappisba, céges ruhacserét szervezni köré, megtalálni hozzá a legmegfelelőbb adományboltot, de egyik verzió se akart összejönni, cserébe a ruhák csak gyűltek... mostanában venni szinte egyáltalán nem is szoktam, mert egyszerűen nem találok semmit, ami tetszik (még mindig viszonylag keveset mászkálok emberek közt, és nincs honnan ihletet gyűjtenem), viszont egyre bátrabban tudom mondani valamire, hogy nem, nem az én színem/stílusom, nem érzem benne jól magam, nem kell, hogy csak álljon a szekrényben, hátha évekkel később újra felfedezem. Van egy ruhám, még a Promodból vettem évekkel ezelőtt, színes, mintás és elméletben tökéletes. Annyira szeretnék az a lány lenni, aki ilyen ruhákat hord, mégis mindig találtam valami kifogást, hogy épp miért nem jött el az ideáls pillanat hozzá: nem elég lapos a hasam, nem tudom mivel kombinálni, nincs hozzá elég meleg/hideg... és ma végre vettem egy nagy levegőt, és ez is belekerült az egyik szatyorba.
Lassan arról is kezdem meggyőzni magam, hogy annyi kiló maradok, amennyi (ha a nyaralást, fröccsözéseket és meglepően sok lángost kihúztam drámai változások nélkül, akkor most már csak elhihetem, hogy ez egy viszonylag stabil állapot), viszont ez azt jelenti, hogy el kell engednem az összes farmert, ami lóg rajtam, és olyanokat szerezni, amik jók rám (ha csak nem akarom leggingsben végigcsinálni a következő fél évet, amire elég nagy a kísértés). Annyira szeretnék végre ihletet kapni valahonnan, legalább egyetlen ruhaboltot találni, amitől felcsillan a szemem, és ahol nem csak kényszerből veszem le a polcról a sokadik basic fekete topot, mert nincs kedvem semmi máshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése