Egyébként segített a koncert (az is, hogy tesómmal az elején beszéltünk egy picit a témáról, és talán ő is egész jól kezeli/tudja magát védeni; de az is, hogy két-három órán át Nirvanát meg Linkint énekeltem teljes hangerőn, és csak párszor jutott eszembe, hogy egyébként mi vár jövő hétfőtől, egy kicsit tudtam abban a párhuzamos univerzumban létezni, ahol ez egy szimpla péntek este). Most mondjuk elképesztően másnaposnak érzem magam, pedig összesen egy gyümölcsös sört feleztünk el még az este legelején, de a héten amellett, hogy a stressz-szintem szinte állandóan a maximumon volt, a meleg miatt se enni, se aludni nem tudtam normálisan, és mostanra azért rendesen összeadódott a kimerültség minden szintje. Próbálom magam töltőre tenni, és csak akkor elkezdeni szervezni a következő szörnyű időszak logisztikáját, amikor már tényleg muszáj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése