But it's alright, yeah, it's alright (said it's alright)

 

ModCatShop, Unsplash

A tegnapi kifejezetten Olyan Nap volt - és szerencse, hogy a HR-es múltnak köszönhetően többé-kevésbé sikerült legyőznöm a telefon-fóbiámat, mert ha nem hívtam volna fel a cukrászdát, nem derült volna ki, hogy a tortarendelésünk eltűnt a semmiben (az már csak aprócska extra volt a káoszhoz, hogy teljesen magabiztosan állítottam, hogy ezt mi már kifizettük a weboldalon, mert B. még a konkrét összeget is átküldte korábban... csak hogy kiderüljön, hogy egyszerűen nincs ilyen funkció, és a másik két dolgot, amit ezzel együtt intéztünk aznap, online fizettük, ezt viszont nem - szerencsére egy alapos bocsánatkérés után kifejezetten kedvesen mondták, hogy péntekig még belefér, utaljuk a pénzt és intézik), és persze az étterem étlapját is megújították október elején, szóval a lelkiismeretesen már hetekkel ezelőtt begyűjtött "ki mit eszik"-listából egy étel eltűnt, egy átvariálódott (és valószínűleg minden megdrágult, de logisztika szempontjából ez volt a legkevésbé izgalmas). Nem baj, lépésről lépésre haladunk, gyűlnek a kipipált tételek a listákon, még Barcelonát is kitaláltuk (a 4 ott töltött napból 2 van megtöltve programokkal, 2 a spontán sodródásé, így hátha nem fáradunk el annyira). 

Abban azért reménykedtem, hogy a rossz csillagállás múlik mára, de csak mióta írom az első bekezdést, kaptam egy emailt a havi befizetendő adóval, ami kb. a 2.5*-ese annak, amire számítottam (plusz egy számla a könyvelőmtől, amit előző hónapban már befizettem), viszont nem kaptam emailt az ékszerészünktől, hogy átvehetjük a gyűrűket... oké, a ma még lehet ilyen, nagyon maximum a holnap is, de legkésőbb péntekre már remélhetőleg minden ilyenen túlleszünk, és jöhet a simább szakasz. 

Azért jó apróságok is vannak, nemcsak rossz apróságok, újranézve egyre jobban tetszik az Our Flag Means Death új évadának első három része (az első évadnak is kellett valamennyi idő, mire megszerettem, de azóta az egyik kedvenc sorozatos élményem tavalyról), szerencse, hogy már csak 1 napot kell várni az új adagra; és viszonylag könnyen sikerült szereznem Carson Coma-bakelitet, úgyhogy ha minden jól megy, ma délután már lemezjátszón hallgathatom a Feldobom a követ.