Simona Sergi, Unsplash |
Vannak olyan hetek, mint a múlt hetem, amikor azt érzem, van valamennyi kontrollom, azokkal a dolgokkal foglalkozok, amikkel szeretnék, és viszonylag stabilnak tűnnek a körülmények (már amennyire ez lehetséges). És vannak olyan hetek, mint a mostani, amikor egyetlen telefonhívással kártyavárként borul a rendszer, és utána gyomorideg van meg tehetetlenség meg kiakadás.
Próbálom kézben tartani, amit tudok, a szokások nagy része jön velem akkor is, ha fejben máshol járok, de akkor is nehéz most visszaállni a korábbi krízishelyzetes napról-napra-csak-a-következő-lépésre-koncentrálok módszertanra, pont, amikor már éreztem a lendületet valami többhöz. A rengeteg sport legalább segít, hogy kevésbé ragadjak a fejemben, és amennyire lehet, a hozzáállásommal egyensúlyozom ki azt a részt, amire semmi ráhatásom nincs, de... nem gondoltam volna, hogy mennyire könnyű visszacsúszni ide.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése