Még nem az igazi, pedig a mai nap irányelve a "vissza a normálishoz" volt, de hiába szeretnék, még nem tudok sportolni (akármennyire is szükségem lenne az endorfinra, nem bírja a karom... ), és még mindig majdnem mindenhez fáradt vagyok, a munkához aztán különösen. Lélekben a már lebontott Dürer nagyteremben iszom a sört, és várom a koncertet, és lassan már lesz értelme a (három hónapos, de akkor is...) visszaszámolásnak, de egyre kevésbé tudom elképzelni a péntek estéket a Youtube/Spotify helyett valami élővel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése