 |
| Ivan Bandura, Unsplash |
Egyébként elég fura eddig ez a nap, nemcsak a felmondós téma miatt, hanem mert B. ezer éve először egy teljes napot irodában tölt (3 próbanapja van, ebből a mai a második, nagyon szurkolok neki), ami miatt fura ürességérzetem van, bármit is csinálok (azért jó voltam, és főztem magamnak ebédet, mert mostanában kicsit túlzásba vittük a netpincért, de mosogatni már nem vagyok hajlandó, az megvárja B.-t).
Januártól amúgy nekem is heti több alkalommal be kell majd járnom, az még durvább lesz, bár eggyel a legelső munkahelyem melletti irodaépületben fogok dolgozni, úgyhogy a terepet ismerem (és a Maps szerint 13 perc sétára van itthonról, valahogy talán majd kibírom), de ennyire is fura lesz kilépni a megszokott buborékból.
Eddig egy gramm karácsonyi hangulatom se volt, de a kivilágítások a Tompa utcán elég hangulatosak hozzá, hogy egy kicsit jobb legyen, meg a Stühmer is összeszedte magát, és végre kihozta a majdnem egykilónyi szaloncukrot, amit rendeltünk (tavaly már sehol nem sikerült találni, pedig cukormentes műfajban bőven ők a legjobbak, soha többet Szerencsi; ezért idén kicsit túlkompenzáltuk, de sajnos muszáj volt megkóstolni mindkét új ízt, a pekándiós egyszerűen tökéletes, viszont gyanús, hogy dec.24-re nem sok marad majd belőle...) Ha B. álláskeresős története is lezárul, annyira jó lenne még egy hétvégét tölteni a Dunakanyarban, kicsit kifújni magunkat, és felfogni, hogy mindjárt vége az évnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése