2021. november 29., hétfő

How's it feel to be a ghost

 

David Dilbert, Unsplash

A felfokozott múlt hét után most már nagy a csend nap közben, úgy érzem, légüres körülöttem a tér- eddig se volt túl sok feladat, de most a tervezésekből és a meetingek egy részéből ki is maradok, van, amit átadtam másoknak, de túl sok minden már ilyen szempontból sincs hátra... még két és fél hét, és elosonhatok (és valaki igazán megírhatná a céges búcsúüzenetet helyettem, sose voltam jó ebben, és nem is tudom, hogy ezt a meghatározó, de mostanra kiüresedett, majdnem öt évig tartó folyamatot hogy lehetne szépen összefoglalni. Valószínűleg inkább maradok a közhelyeknél.) 

B. terve pedig időközben sikeresen lezárult, egy konkrét helyet nézett ki, csak oda adta be az állásjelentkezését, és ma fel is vették (legközelebb lopom majd a stratégiáját, de most nem voltam ennyire bátor). Azt hiszem, még nem tudatosult, hogy a "minden szétesik" átlépett a "minden összeáll"-szakaszba, és hogy 2022 első munkanapján szinkronban fogunk új helyen kezdeni.

4 megjegyzés:

  1. Egy céges búcsúlevélre sem emlékszem, amit olvastam, csak a nagyon kínosan nyálasokra, szóval szerintem tökéletesek a közhelyek:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jogos, én se emlékszem a többiekére, remélhetőleg az enyémre se fognak majd :)

      Törlés
  2. jaj de jó lesz nektek! remélem, segíteni fog minél pozitívabb hangulatba sodorni ez a változás:3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én is reménykedek, jó lenne hinni benne, hogy az új év ennél csak jobb lehet :)

      Törlés