 |
| Mel Poole, Unsplash |
Nem tudom eldönteni, hogy végtelenül felnőtt, vagy végtelenül szomorú, hogy a hétfőn megkapott fizetésemből az első nagyobb összeget a fogorvosnál hagytam ott... de ahhoz képest, hogy a bölcsességfog-műtét miatti rettegés legalább 5 évre távol tartott, a maradék fogam egész jól megúszta. Mindenesetre ez egy olyan dolog (sajnos egy rövid lista kiemelt eleme), amit kifejezetten szeretek az új munkámmal kapcsolatban: a fizetés klassz (és azért annyi, amennyi, mert küzdöttem érte), és annyira jó érzés, hogy az anyagilag kaotikus december és január után most mindkettőnk számlájára érkezett a korábbinál érezhetően nagyobb összeg, így keresgélhetjük a hétvégi faházas elvonuláshoz a helyszínt, és végre újra tudunk normálisan félretenni is...
Kicsit zavar, hogy ha nem maradok itt, akkor ez borul, és újra jön a bizonytalanság, de egyszerűen nem látom, hogy javulhatna a helyzet, az elmúlt két napom is full káosz volt, és bejött a képbe egy váratlan határidő is, ami miatt nemcsak be kellene fejeznem életem első ilyen projektjét, de lehetőleg villámgyorsan (és még ma se tudok vele rendesen haladni).
Mindegy, holnap leülünk beszélni a főnökömmel, akkor valószínűleg el is dől a dolog, vagy legalábbis nagyon meglepne, ha ők elégedettebbek lennének velem, mint én a helyzettel, vagy tudnánk rá bármilyen instant megoldást találni- eddig az itt töltött kb. 20 munkanapból szerintem jó, ha 5 olyan volt, amikor tudtam is dolgozni, a többi várakozás/telepítés/hibavadászat volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése