 |
| Spacejoy, Unsplash |
Pont a délelőtti kovászetetés közben gondolkodtam el rajta, hogy még mindig 2020 a referenciapont, amit fejben használok, hiába volt 4 éve, és amennyire megváltozott az élet akkor egyik napról a másikra, ez bármikor megtörténhet újra... és aztán délután jött az üzenet B. munkahelyéről, hogy a céget felvásárló multi vissza akarja állítani a heti többnapos kötelező bejárást. (Velem együtt B. is teljes időben itthonról dolgozik a járvány kezdete óta, és még a párhavonta irodába látogatásra is nehezen veszi rá magát, mióta a kényelmes belvárosi célpont tavaly Óbudára és irányonként ~1 óra tömegközlekedésre változott, szóval érthetően ki van akadva.)
Örülök neki, hogy nálunk 0 az esélye annak, hogy ez bekövetkezzen, ezzel együtt mostanra már nagyon érzem magamon az "üres terrárium-szindrómát", akármilyen kényelmes is, már tényleg nem jó minden egyes nap ugyanabban a nappaliban ülni, és nagyon elszoktam az emberektől, több nyüzsgésre lenne szükségem magam körül. Sajnos a közösségi irodáról túl könnyen le tudom beszélni magam, pedig hosszú távon csak ez működik, egy kávézóba max. pár órára tudok beülni, akármilyen kényelmes is, úgyhogy jövő héttől (igen, tudom...) lesz egy fix napom, amikor megyek, ha esik, ha fúj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése