Camping

Már a bootcamp alatt elkezdtem írni ezt a posztot, szerettem volna még akkor elkapni ennek a hétnek a hangulatát, amikor benne vagyok (... de azért már viszonylag nyilvánvaló, hogy rendben leszek, és nem csak kibírni fogom, hanem élvezni is, amihez azért el kellett telnie kb. az első három napnak), de gyorsan rájöttem, hogy a 8-9 órás munaknapok után már képtelen vagyok értelmesen fogalmazni (szerencsére nem kellett tényleg éjjel-nappal dolgozni, de azért amikor igen, akkor eléggé fel tudott pörögni a tempó, plusz angolul kellett beszélnem egy hétig, plusz a csendes kis home office-ból átkerültem egy olyan környezetbe, amiben nemcsak ~10 ember nyüzsög, de ezt elég gyakran portugálul vagy hollandul/flamandul teszi, és az utolsó napon úgy kódoltam, hogy közben két designer ötletelt felettem, meg várta a végeredményt). 

A péntek még elég kényelmetlen volt, a reggel 3-kor kelés és a repülőút után a leuven-i irodában találkoztam a társaság egyik felével (egyébként ez a legklasszabb iroda, amit valaha láttam, egy sörfőzde köré épült, elképesztően hangulatos, és maga Leuven is szuper, sajnáltam, hogy egy órám volt gyorsan körbenézni a belvárosban, és mentünk is tovább), és még aznap délután lecuccoltunk rengeteg monitorral és rengeteg Red Bullal meg 9%-os belga sörrel felszerelkezve egy kis faluba az Ardennek-ben, majdnem a luxemburgi határhoz. Szombaton még főleg pihentünk, ismerkedtünk és összehoztunk egy 2 órás túrát esőben és sárban, aztán vasárnaptól elkezdődött az igazi munka, reggel 9-es kezdéssel, és rengeteg feladattal. Általában 6-7 körül fejeztük be, utána apéro (=koktélok/borozás plusz sajttál meg chips, általában az étkező feletti szobában a kandalló körül), 8 után volt vacsi, és aztán társasozás/focimeccs-nézés/Netflix, az első pár napon még hajnalig, utána ahogy egyre fáradtabbak lettek az emberek, egyre hamarabb párolgott el a többség aludni. 

Bár az első napokban még úgy tűnt, hogy végtelen mennyiségű feladat van, azért tényleg működni látszott a koncepció, hogy személyesen sokkal gyorsabban ki tudjuk javítani a hibákat (mondjuk az ötletelés mennyiségét is megdobta, volt, hogy a designerekkel meg egy másik fejlesztővel azzal kísérleteztünk, mennyire lenne fájdalmas dark mode-ot csinálni az egész oldalhoz... gerillában még működött is, csak aztán sajnos vissza kellett térni a hibajavításokhoz, és nem maradt idő arra, hogy rendesen megcsináljuk), a spanyol frontendesről kiderült, hogy egy gép, ő egyedül napi 10-12 feladatot fejezett be, amíg mi átlagosan 3-4-et, miközben velem a designerek röptében áttervezték a felületet, amivel sikerült néha meglepni még a többi fejlesztőt is. És, ami a lényeg: péntekencsütörtökön (a vasárnapi kezdés miatt egész héten el voltam csúszva egy nappal) este 7 körül, amikor a dél-amerikai srácok többsége már úton volt a vonatja/repülője/hotelje felé, kiélesedett az oldal 1.0-s verziója, ami az eredetileg kitűzött cél volt. Még messze van a tökéletestől, és lesz vele munka, mire az ügyfelek is láthatják, de összeállt, ami egy 2-3 éve tartó folyamatot zár le végre.

Amikor nem a gép előtt ültünk, akkor általában vagy ettünk (a HR-es lány, aki az egészet szervezte, személyes küldetésének tekintette, hogy tele legyünk belga csokival és gofrival és minden elképzelhető snack-kel, bundáskenyeret sütött nekünk reggelire és zöldségleveseket főzött ebédre, és külön nekem még 90%-os étcsokit meg mogyorót is szerzett, hogy fel tudjam dobni a szokásos reggeli zabkásámat), vagy az egyik brazil srácot hallgattuk gitározni+énekelni (sok a zenész a belgák közt is, úgyhogy volt lent két akusztikus és egy elektromos gitár meg egy szinti is). Hoztunk egy csomó társast is, úgyhogy szerencsére az első két napi Among Us után (amiben teljesen használhatatlan vagyok) továbbléptünk az UNO-ra (amit viszont kétszer is megnyertem) meg a Mind-ra (amivel sajnos nem játszottunk elég ideig ahhoz, hogy igazán rá tudjunk hangolódni, de voltak ígéretes pillanatok), aztán a belga-kanadai VB-meccsre össze lett szerelve egy kivetítő, és onnantól ez lett a fix esti program. 

Fura, hogy hiába "ismertem" a fejlesztők többségét már hónapok óta, azért van, aki élőben nagyon más (van, aki meglepően lelkes és közvetlen, van, aki sokkal visszafogottabb, bár lehet, hogy őt is csak végtelenül lefárasztotta a sok munka+kevés alvás), mindenesetre most már egy csomó emberrel sokkal könnyebben tudnék beszélgetni, és kíváncsi leszek, hogy ez az egy hét meg fogja-e változtatni valamennyire az online közös munkát is (sose gondoltam volna, de kicsit hiányozni fog a személyes-közös munka hangulata, simán bejárnék az irodába heti egy napra, ha össze lehetne hozni a logisztikát, és nem lenne 4-5 ember, akinek ez több, mint 10 órás repülőúttal jár). Ezért a hétért cserébe mindenki kapott 2 szabadnapot, amit szuper lett volna most rögtön felhasználni, de azért így is ki fogom élvezni, hogy végre van egy B.-hez bújva kanapén lustálkodós hétvégém, mielőtt jövő héttől indul a következő adag munka, a következő határidőig.