2022. november 30., szerda

Round trip to nowhere

 

K8, Unsplash

Tegnap megdicsért a pszichológusom, és én is érzem, hogy mennyivel több lendülettel jöttem haza Belgiumból, mint ahogy elindultam (a legnagyobb fordulat, hogy az elmúlt pár napban igazából hiányzik az irodából-munka), úgyhogy ma nem is bánom, hogy korán kellett kelnem, és kimozdulni otthonról, bár a csomag, amit át kellett volna vennem anya lakásán, végül akkor lett lemondva, amikor már majdnem ott is voltam... de legalább feltöltődtem macskasimogatással, lett egy új farmerem (bármilyen random időpillanatban bukkanok fel anyánál, az az egy biztos, hogy várni fog ott egy nekem szánt ruha), és technikailag hazafelé útba esett a Kelet, úgyhogy ma délelőtt innen dolgozok (=figyelem az embereket és kutyákat körülöttem, meg blogot írok, de szép lassan a tényleges munkát se ártana elkezdeni). 

Az út előtt hirtelen felindulásból vettem egy csomó törtfehér/világosbarna, szuperpuha, meleg kötött pulcsit, úgyhogy azóta újra élvezem az öltözködést (bár amíg ott voltunk, mindenki a fekete céges hoodie-ban volt, vagy ha nem, akkor egy *másik* fekete pulcsiban, szóval 1. teljesen feleslegesen aggódtam, hogy mit fogok felvenni 2. ott nem tudtam hordani őket, ha nem akartam látványosan kilógni), meg ezt a könyvet, amiről előre is sejtettem, hogy kicsit nehéz téma lesz, és aztán inkább Redditen meg Instán lógtam, és nem haladtam vele (a mobilhasználatomat sikerült napi 2+ órára felvinnem, ezzel még kezdenem kell valamit), most viszont készen állok, hogy kipróbáljam a gyakorlatokat benne, és már adott egy jó motivációt a mozgáshoz, úgyhogy kicsit megfázva és nagyon fáradtan is szorgalmasan futok/kick-boxolok a nap végén. 

A megfázással amúgy összességében még nem is jártam annyira rosszul, mondjuk legszívesebben egy takaró alatt tölteném a napokat (B., akinek sikeresen továbbpasszoltam, ezt is csinálja, én már hétvégén túlestem a legrosszabb részén), de a bootcamp-szervezőnek brutál torokgyulladása volt, és csak a hét legvégére jött vissza a hangja valamennyire, az egyik szobatársam meg még nem érzett ízeket a (nagyon remélem, hogy már nem fertőző) Covidja miatt, ennyi kockázata azért van annak, ha hirtelen egy csomó ember vesz körül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése