 |
| Brooke Lark, Unsplash |
Eredetileg ez egy "rendbe kellene már hoznom az életmódomat"-posztnak indult, aztán tegnap annyira borult a nap, hogy a képválasztásig jutottam el, és utána vagy meetingen ültem, vagy B.-vel romantikus közös programként próbáltunk kibogozni egy szín-átkonvertáló npm package-et meg algoritmust, este nyolcig, nem sok sikerrel... de, miután készültem felrobbanni a stressztől, végigcsináltam egy teljes fitness boxing-edzést, ami a nap legjobb döntése volt, és legalább kicsit oldotta a tehetetlenség érzését.
Ködös elképzeléseim azért voltak róla, hogy október és február közt sikerült pár kilót felszednem, de egyrészt december végéig vagy annyira kint voltam a komfortzónámból, vagy annyira mélyponton voltam, hogy ez izgatott a legkevésbé, másrészt igyekszem használni az önegyüttérzést is, amennyire tudom, és objektívebben meg kevésbé fekete-fehéren gondolkodni erről- tudomásul veszem, hogy nem ez a testem kedvenc állapota, de most éppen ilyen, ez nem jó vagy rossz, csak tény (mint ahogy az is tény, hogy változtathatok rajta, tudom, hogy kell, és már megcsináltam korábban is).
Vasárnap vettem egy nagy levegőt, és mérlegre álltam (oké, igazából azért, hogy megtudjuk, a mosodába levitt millió ágynemű pontosan hány kiló, de ezt nem lehetett a saját súlyom, mint referenciapont nélkül megcsinálni), és tegnap óta visszatértem a kalóriabázisra, meg igyekszem a két nap sport-egy nap pihi ritmust is visszahozni. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt fenn is tudom tartani (hajlamos vagyok elfelejteni, hogy amikor éppen sikerül, akkor mennyi időt+energiát+türelmet kell rá szánni), de kap egy esélyt, és ha már csak annyit stabilan be tudok hozni belőle, hogy újra az étkezések részévé válik a zöldség, és hanyagolom a napi szintű chipsevést, az is elég jó.
Ami viszont abszolút sikerélmény, hogy szombaton megvolt az év első kinti futása, és sokkal kevésbé viselt meg, mint szokott (oké, lassabbra vettem a tempót, és csak 2*5 percet csináltam), annyira jó lenne újra eljutni a Bikás-parkba és visszaküzdeni magam arra a szintre, ahol pár évvel ezelőtt voltam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése