 |
| Jasmin Chew, Unsplash |
Kevés dologtól érzem magam annyira instant újra 16 évesnek, mint ha trapézfarmert veszek fel (oké, a Martens-bakancsomat Cat-re cseréltem, de a póló, ami rajtam van, olyasmi, amit már akkor is imádtam volna)...
... és kevés dolog tud úgy visszateleportálni az egyetemi időszakba, mint egy Frei-ben kávézni (csak ma ki kell hagynom a Cannes-i fagylaltkávét és a tortákat, ha nem akarok cukorsokkot reggelire, marad a sima americano).
Ma láttam LinkedIn-en, hogy valaki, akit velem egyszerre vettek fel az utolsó HR-es munkahelyemre, már 9 éve van ott- fura, hogy ugyanebben az időszakban (miután a cégen belül is kölcsönadtak két különböző cégnek) egyszer váltottam szakmát és háromszor munkahelyet - nem mintha megbántam volna, örülök, hogy az egész a mostani pozícióig vezetett, de azért volt egy csomó köztes időszak és bizonytalanság. Vajon ha egy helyen maradsz, ezeket akkor se lehet megúszni, vagy akkor tényleg annyira sima és egyszerű minden, mint kívülről nézve tűnik?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése