Hétvégén leautóztunk B. tesójáékhoz, ott is aludtunk, és így most tudtunk egy picit több időt tölteni az egyéves unokahúgával is- szupercuki baba, tényleg, okos és mosolygós, de rájöttem, hogy nagyjából az egy nap a kisgyerekezős limitem (és arra is, hogy továbbra sem, egy pillanatra sem éreztem semmilyen mélyről jövő késztetést, hogy én is szeretnék gyerekeket). Az viszont meglepő volt, hogy B. tesójának a férje mennyire belesimult az apaszerepbe, a (néha már idegesítően)-nagydumás-társaság-középpontja srác kifejezetten felelősségteljes apuka, jó együtt látni őket (mondjuk párkapcsolatilag nyilván náluk is lettek azért extra feszültségek, bár nem tudom, ezt egyáltalán mennyire lehet megúszni).
Amúgy, éles témaváltás (és amúgy annyira nem is, mert a fenti oldal idézete a tudatos gyermektelenséggel kapcsolatban az eddigi egyik legjobban megfogalmazott vélemény, amit láttam, Melocco Anna Telex-interjújából), de teljesen rácsúsztam az art journal-háttérgyártásra, nagyon jó stresszlevezető a random firkálás-tépés-visszaragasztás, sokkal jobban leköt, mint utána képeket és szöveget pakolni rá, bár azért végül az idézetek is megtalálnak (a facebook-os a.j.-csoportban volt erről egy érdekes beszélgetés, van, aki egyáltalán nem szeret szöveget tenni az oldalaira, azt szeretné, ha mindenki szabadon asszociálhatna róla, nekem viszont addig nem lesz teljes, amíg meg nem találom azt a pár szót, ami összekapcsolódik a képekkel).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése