2024. március 4., hétfő

Long straight road right out of the cold

 


Nagyon durva, hogy még mindig találok felhasználható képeket (mint itt a koponya-rajz) a tavaly júniusban Helsinkiben felszedett újságokból... (lassan vissza kellene menni utánpótlásért).
Már megint esedékes egy hónapzárás/nyitás, de nem szeretem őket olyankor csinálni, amikor ennyire szét vagyok esve, mert kellett lennie valami jónak a februárban is... de egyelőre nem látom. 

Nagyjából kétnaponta döntöttem el, hogy most már *tényleg* nem fogok szorongani munkahelyi dolgok miatt, és ez után mindig történt valami, ami mégiscsak visszarántott, pénteken pl. már annyira, hogy 50%-ot adtam rá, hogy a nap végére nem lesz munkám (szó szerint egyik napról a másikra be lett vezetve a hétvégi ügyelet, bár egyelőre nem kötelezően, hanem mindenki eldöntheti, hogy tudja-e vállalni, de egy nagyon kicsi csapatról beszélünk, úgyhogy nem tudom, ez meddig marad így... mindenesetre az "instant felmondás"-listámon szerepel a hétvégi munkavégzés és az ügyelés is). Fejben nyilván sikerült nagyon előrerohannom, és a szombat nagy részében már azon szorongtam, hogy mennyire rossz most a munkaerőpiac, és amúgy se találnék egy másik remote állást, itthon fogok ragadni hónapokra, és nyilvánvalóvá válik, hogy teljesen alkalmatlan vagyok erre az egész programozásra... csak a szokásos. 

Ehhez képest ma elkezdődött egy (egyelőre) teljesen átlagos hétfő, és próbálom meggyőzni magam róla, hogy egyelőre kifújhatom a levegőt, aztán pedig lesz, ami lesz, ezeket a hullámzásokat úgyse tudom se megakadályozni, se irányítani.

Kicsit segít, hogy tegnap a Puskinban megnéztük a Tökéletes napok-at, nagyon jólesett hozzálassulni (bár sikerült a világ leghalkabb filmjére a világ leghangosabb snackjével beülnöm, úgyhogy csak nagyon taktikusan tudtam enni belőle, különben az egész picike moziterem tőlem visszhangzott volna), és a napsütéses-madárcsicsergős reggelek is dobnak egy kicsit a hangulatomon, bár túl sok időt még nem töltöttem odakint a tavaszban, de a következő hétvégére már csak meggyógyulunk mindketten, és akkor irány a Dunakanyar.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése