 |
| Steve Johnson, Unsplash |
Azért valahol jellemző, hogy életem első többtízezres/túlárazott edzőcipője ugyanaz, mint életem első sajátkezűleg átfestett cipője... és most azért lélegzet-visszafojtva nézem, hogy szárad rajta az az extra sárga folt (és pánikolok, hogy
Nagyon, nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy melyik Hoff-cipőt rendeljem meg - pont az tetszett meg bennük, hogy színesek és szabálytalanok, és már hetek óta próbálom megtalálni a tökéletes színkombinációt, ami passzol a ruháimhoz, és jól is néz ki (és van 37-esben). Megszületett a döntés, villámgyorsan ide is ért az online rendelt csomag... hogy aztán kicsit csalódás legyen, hogy a fotóhoz képest mennyivel semlegesebbek a színei, gyakorlatilag fehér egy minimális barnával. Visszaküldhetném, persze (vagyis most már nem, de visszaküldhettem volna), csak nem láttam semmi jó alternatívát, és egyébként is, tudtam, hogy nem áll annyira távol a fejemben élő képtől, hogy talán egy kis rásegítéssel ne legyen menthető - csak valamelyik foltot át kell színeznem okkersárgára, és jó is lesz.
Most amúgy is textilfestékekkel kísérletezek, úgyhogy tudtam, hogy viszonylag könnyen vehetek bőrre használható verziót, és pont volt itthon egy nem hordott cipőm egy ugyanolyan anyagú velúr folttal, mint amit át akartam festeni a Hoffon, úgyhogy tudtam vele egy tesztkört futni. Sajnos a sárgát keverni kellett citromból és barnából, de egyébként meglepően könnyen sikerült a tesztcipő átfestése, teljesen korrekten befogta a foltot a festék, nem lett furán műanyagszerű vagy egyenetlen a felülete (és az a szivacsos applikátor, ami egyébként szuper a stencilekhez, itt egyenetlenebb és kevésbé precíz eredményhez vezet, úgyhogy marad az ecset).
Eddig jutottam tegnap, ma reggel pedig élesben is megcsináltam- látszólag egyszerű volt, gyorsan és viszonylag precízen sikerült lefesteni minden kis sarkot, már csak hagynom kell megszáradni, hogy kiderüljön, esetleg kell-e második réteg.
Közben közeledik a célvonal a lenvászon toppal is, már csak konkrétan ki kell szabnom és össze kell varrnom a végleges verzió első és hátsó darabját (meg beszegni a nyakvonalat és a kart, amire nem is akarok gondolni), és ott is kiderül, hogy tudtam-e valami mindennapokban hordhatót alkotni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése