2024. április 25., csütörtök

... a szemed belül egy tengerpartra néz

Spencer Watson, Unsplash

Érdekes, hogy körbeérnek a dolgok, ma reggel az első munkahelyem környékén sétáltam, és jó volt kint lenni viszonylag korán az utcai nyüzsgésben, jólesett, de azért teljesen biztos vagyok benne, hogy ha rajtam múlik, többet nem megyek vissza heti 5 napi irodába járós munkahelyre (és soha többet multi). Ma van a munkahelyi évfordulóm, már két évet eltöltöttem itt (márciusig egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy össze fog jönni ez az évforduló, de azóta azért simultak egy kicsit a dolgok), és összesen több, mint 7 éve programozok főállásban, mégis kitörölhetetlenül ott van az imposztor-szindrómám, az "én még csak most kezdtem"-mentalitás (pedig ha a sok nehéz időszak és stressz és kiszámíthatatlanság mellett van előnye a mostani munkámnak, akkor az, hogy rengeteget tanulok+fejlődök). Ezzel együtt pár hete olyan feladatom van, ami miatt végigdolgozom a napokat, de cserébe látványos a haladás, és ha minden a tervek szerint alakul, akkor pénteken nap végén, az extra hosszú hétvége előtt szépen lekerekítve hagyom majd itt. 

Végtelen halogatás után *tényleg* befejeztem a zöld topot, rákerült a minta is, és egész korrekt lett (középen van, nem elmosódott), alig várom, hogy megszáradjon és hordhassam - utána pedig nehezítem majd a saját életem, és a Barcelonában vett anyagból mégiscsak egy ruhát fogok varrni, csak azért, mert ez is ott van a gondolatbeli bakancslistámon, egy Igazi Nyári Ruha, és elvileg csak használnom kell hozzá a kész Upton-szabásmintát, hát... majd kiderül. Most legalább még egyszer nekifuthatok a rejtett cipzárnak, amivel nagyon sokat szenvedtem korábban.

2 megjegyzés:

  1. Ohhh, ez a ruha gyönyörű szabású. Olyan egyszerű, de nagyszerű (tudom, hogy baromira nem egyszerű, pláne megvarrni). Én a varráshoz nem is értek egyáltalán, de a vásárlás is kihívás, pedig én is annyira vágyom egy kényelmes nyári ruhára (ami legalább térd alá ér, azokra a napokra, mikor nem jutok el időben combot gyantáztatni. :D) Sok sikert és örömöt a varrásához!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Nálam is innen indult az egész "meg kellene tanulnom varrni"-gondolat, egyszerűen képtelen voltam a boltokban olyan ruhákat találni, amik igazán tetszenének... szabásmintát se könnyű, de azért könnyebb :) Egyébként (remélhetőleg) megvarrni se lesz annyira nehéz, ha a cipzárat össze tudom hozni, a többi része viszonylag sima ügy.

      Törlés