Determined... kind of

 

Surface, Unsplash

Oké, akkor most az fog történni, hogy egy újabb maratoni hosszúságú délutáni szundi után még pont maradt egy kis darab hétvégém, amit hasznosan tölthetek, és végre az energiám is visszatöltődött hozzá, úgyhogy most csakazértis tanulni fogom azt a kódnyelvet, amit amúgy a munkahelyen kellene- hátha ez ellensúlyozza azt a gyomorgörcsöt, amit érzek, ha a hétfőre gondolok.

A mai napot már lényegesen jobban csináltam amúgy, mint a tegnapit, találtam egy belemerülős hangoskönyvet és a junk journal-műfajt is egyre jobban érzem, úgyhogy vagy ragasztgattam, vagy a kanapén feküdtem csukott szemmel és a hangoskönyvvel, és sikerült visszaszorítanom az értelmetlen netezést (ha nem is nullára, de érezhetően).

Annyira szeretném elhinni, hogy rajtam múlik, tudok tenni érte, hogy simán menjenek a dolgok az új munkahelyen, hogy nem vagyok kiszolgáltatva random körülményeknek- hát, nemsoká kiderül, ez a hozzáállás mennyire tud működni.