Egyelőre úgy néz ki, tényleg hatékonyabbak/összeszedettebbek lettek a hétköznapok, szép lassan, de haladok a kitűzött célokkal- az Emotionally Immature Parents-ből már kevesebb, mint egy óra van hátra, és most már van egy szép kis listám gyakorlati tippekből is (az ezzel kapcsolatos egyetlen probléma egyelőre annyi volt, hogy B. fejében az, ha ilyen érzelmileg megterhelőbb témákkal foglalkozok, az úgy csapódik le, hogy már megint feleslegesen kikészítem/bántom magam, és ezért elég furán reagál, ha szóba hozom, de szerencsére meg tudtuk beszélni); és tegnap a varrásnak is újra nekiugrottam, bár nem nulláról, hanem a B. anyukájától kapott fekete ruhát kezdtem átalakítani (eredetileg a temetésre adta kölcsön, és nagyon sokszor megkérdeztem, biztosan nem kéri vissza, úgyhogy most elkezdtem átvariálni, mert egyébként tetszik, csak az ujja és a szoknya is lehetne rövidebb), ami gyorsabb és több benne a sikerélmény. Szeretnék egy hasonló, A-vonalú ruhát nulláról megvarrni, és Youtube-on láttam pár szabásminta nélküli megoldást, valamelyiket majd kipróbálom (csak egy aranyszínű anyag van itthon, ami elméletileg elég hosszú hozzá, mondjuk nem tudom, hova és miért veszek majd fel egy arany ruhát... de gyakorlásnak jó :)
Pont egy hónapja vagyok az új mukahelyen- félelmetes, hogy mennyivel simábban ment eddig, mint a legutóbbi, és hogy mennyivel segítőkészebb mindenki (hátha nem most kiabálom el- az első pár héten még gyanakodva figyeltem, mikor lesz már valami problémás, amiből kiderül, hogy mégse olyan jó hely ez, amilyennek látszik, de egyelőre nem találtam semmit). Lassan az első számlát is küldhetem nekik, ami miatt eléggé aggódok, de remélhetőleg a könyvelő tudja, mit csinál, és nekem csak az adatokat kell továbbadni... és ha befut az első fizetés, akkor egy nagyon durva steak-vacsival fogjuk megünnepelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése