 |
| About Maps, Unsplash |
Az elmúlt két napban blogbejegyzés-írás helyett Róka évértékelőjét töltöttem. Próbálom nem túlgondolkodni, és elég jól haladok vele (lassan eljutok a feléig), de nehéz belátni az elmúlt időszakot- biztos nem én vagyok az egyetlen, akinek szürreális volt, egyszerre sűrűbb és légüresebb, mint korábban. Kevesebb volt a zaj és a nyüzsgés, jobban oda tudtam figyelni arra, ami tényleg fontos; de kiesett csomó olyan dolog is, amit magamtól biztos nem akartam volna elengedni, és zavar, hogy nem volt választási lehetőségem.
Elég sok olyan időszak volt, amikor csak a túlélésre játszottam, csak a következő nap legyen meg, aztán az azutáni, és az onnan kizárt érzések most kezdenek szép lassan utolérni így, hogy lazíthatok végre. Nehéz szétszedni, hogy mit aggódtam túl feleslegesen, és mit kezeltem jól, mert volt rengeteg olyan helyzet, ami tényleg, objektíven is rohadt nehéz volt, olyan is, ami nehéz volt, de nem érintett személyesen is, és olyan is, amikor én voltam rossz állapotban, és kiakadtam olyasmin, ami egy normálisabb időszakban nem lett volna nagy szám.
Szükség van rá, hogy végiggondoljam, feldolgozzam, ami történt; és főleg arra, hogy amennyire lehet, megtervezhessem a következő időszakot, leszűrve a tanulságokat, és megtalálva azt, ami működött, jobb lett, meg akarom tartani. Jó lenne, ha ilyenkor bezárhatnám magam egy toronyba vagy kellemes kis kávézóba, amíg nem végzek vele, de lehet, hogy az se árt, ha elhúzódik, néha szünetet tartok, forraltborozós-kenyérlángosos itthoni karácsonyi vásár-estét tervezünk az erkélyre, vagy belehallgatok az új, közösségi támogatással elkészült Middlemist Red-lemezbe, vagy bármi más apróságot találok, ami minden nehezítő körülmény ellenére feldobja a napom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése