Blogger kihívás, Róka- 3.nap

Mi az a 3 tulajdonság, ami vonzóvá tesz számodra egy embert, és 3, ami kifejezetten taszít?

Három tulajdonság, ami kifejezetten vonzóvá tesz valakit:

- kedvesség (...ha valaki őszintén barátságos tud lenni másokkal, odafigyel mások érzéseire és arra, hogy mit tud tenni értük- nyilván nem kell 0/24-ben ilyennek lennie, mindenkinek lehet rossz napja, de ez akkor is megadja a mindennapok alaphangulatát, és sokkal pozitívabbá tud válni tőle minden kis apróság)

- lelkesedés (imádom, ha valaki csillogó szemmel mesél arról a témáról, ami éppen nagyon foglalkoztatja- ha ez a téma a zene, az egy óriási bónuszpont; és azt is szeretem, ha valaki a hétköznapokban is megtalálja a jó pillanatokat, apróságok is fel tudják dobni)

- önismeret (szerintem szexi, ha valaki szeretné megérteni saját magát, odafigyel arra, hogy rendben legyen és fejlődjön, és lehet vele pszich. témákról beszélgetni. Nem összetévesztendő a "tudom magamról, hogy ... vagyok, és azt is, hogy ez problémákat okoz magamnak és másoknak is, mégsem fogok kezdeni vele semmit" jellegű hozzáállással, ami gyakran álcázza magát mély önismeretnek, pedig inkább kifogás, mint bármi más)

Három tulajdonság, ami taszít:

- felháborodás-függőség (ez olyasmi, amin saját magamban is dolgozok, hogy ne csússzak bele- a legtöbb helyzetben meg lehet találni azt, hogy éppen ki volt velünk igazságtalan, mi nem úgy történt, ahogy kellett volna neki, és mitől szörnyű épp minden, de nagyon könnyen ez válhat valaki központi témájává, egyre inkább ilyen szűrőn keresztül látja a világot, és ő se lesz tőle boldog, de a környezete se, akinek nonstop ezt kell hallgatni tőle)

- "mit fognak szólni" (ha valakit nagyon korlátoznak a külvilág képzelt elvárásai, azzal nehéz őszintének lenni, és általában sokkal jobban lehet szórakozni olyankor, ha nem vadidegenek véleménye a meghatározó. A saját jókislány-beidegződéseim ellen is küzdök, és könnyebb úgy, ha a másik fél a saját elveihez igazodik, nem másokéhoz)

- lustaság, sodródás (... ha valaki mindig a lehető legkevesebb erőfeszítéssel próbálja megúszni, és saját magáért, de a másik félért se hajlandó megtenni semmi olyat, ami neki kicsit is kellemetlen vagy pluszenergia lenne; nincsenek céljai, nincs, ami felé tartana, amiért lelkesedne, ami motiválná, csak a túlélésre játszik - ez megint nem ugyanaz, mintha valakinek éppen egy húzósabb időszakban mondjuk a munkáján kívül csak arra van energiája, hogy arccal előre eldőljön a kanapén a Netflixxel a háttérben, de ha ez az  időszak mondjuk már évek óta tart, és/vagy szerinte teljesen jól van így, az nem egy jó pont)