2020. július 14., kedd

Blogger kihívás, Róka - 2.nap




Rajzold le a kedvenc történeted főhősét, írd le, miért pont őt tartod a legjobbnak.

Reggel, félálomban rájöttem, hogy fogalmam sincs, mi a kedvenc könyvem- sose tudtam egyetlen kedvencet válaszani semmilyen kategóriában, mindig a hangulatomon múlt, hogy éppen mi az, amiben elmerülök vagy ami épp jobban beszél hozzám, de a Good Omens biztos, hogy rajta van a toplistán, amit rendszeres időközönként újraolvasok (és a BBC-rádiójátékot is imádom, a sorozatot viszont, ami tavaly készült, és amivel valószínűleg igazán ismertté vált, annyira nem, pont a kedvenc szereplőm miatt). 

A két főszereplő a képen: Crowley, a démon (és Crowley eredeti kígyó-alakja, meg a mindig-hordott napszemüveg, amiről nem akartam, hogy kitakarja a fél arcát, szóval megkapta a kígyó :) és Aziraphale, az angyal- elég sok minden történik a könyvben majdnem-apokalipszissel, Antikrisztussal, boszorkányokkal és boszorkányvadászokkal, de a jellegzetes Neil Gaiman-történetvezetés és stílus mellett az ő karaktereik és barátságuk az, amit a legjobban szeretek benne. Egy neurotikus démon és egy egyre kételkedőbbé váló angyal próbálja megakadályozni az emberiség eltörlését, akiknek a sorsa látszólag rajtuk kívül senkit nem érdekel, és mindkettőjük nézőpontjával nagyon könnyű azonosulni. 



Nagyon béna vagyok a kedvenc dolgaim bemutatásában, szóval higgyétek el, sokkal jobb, mint amit írtam itt róla, érdemes beleolvasni :)

4 megjegyzés:

  1. Imádom ezt a könyvet!
    Ezer éve, amikor Neil Gaiman könyve alapján leforgatták a Csillagport, az akkori baráti csapatommal az összes fellelhető, magyar nyelven is elérhető Gaiman könyvet megvettük és elolvastuk.
    A Goos Omens magyarul az Elveszett próféciák néven fut, és pont a napokban emlegettem a zenés kihívás kapcsán. :D nekem megvan, kölcsön adom szívesen. :D
    Egyébként nagy kedvenc tőle a Sosehol, és a Temető könyve is, vagy az Amerikai istenek, ha kezedbe akadnak, mindenképp ajánlom őket! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó :)) Nekem asszem, a Temető könyve volt az első, és akkor szerettem bele Gaiman stílusába, a Sosehol meg az első könyv, amit a Pestre költözés után vettem (és aztán kölcsönadtam, és sose kaptam vissza, még szerencse, hogy megvan elektronikusan is...) Egyedül az Amerikai istenek nem annyira szívem csücske (szerettem, de nem annyira, mint a többit), viszont a valamennyire-folytatása, az Anansi fiúk klassz volt.

      (És a Csillagporból, Soseholból és Good Omens-ből is csináltak BBC-s rádiójátékot, mindegyik annyira jó, csak viszonylag nehéz őket elcsípni Anglián kívül).

      Törlés
  2. Tegnap álltam a Libriben, Gaiman-könyveket fogdostam, és azon gondolkodtam, miért olyan ismerős a neve. Milyen jó lenne minden kérdésre ilyen hamar választ kapni. :D

    VálaszTörlés