2020. július 11., szombat

Friday I'm at home


Adrian Fernández, Unsplash

Tegnap ezer éve először egyedül voltam itthon, és nagyon élveztem, hogy a kanapén összegömbölyödve youtube-os elemzésekkel és Netflix-dokumentumfilmekkel (Laverne Cox nagyon jó volt az Orange is the New Black-ben, és a transz karaktereket középpontba helyező Pose is zseniális- szomorú, hogy ez volt kb. az egyetlen pozitív ellenpélda) tölthetem az egész estét. Mindig is szerettem azokat a videókat, amik valamilyen szempontból mélyen belemerülve szétszedtek egy filmet vagy jelenséget (ez az örök kedvencem, előtte sose figyeltem még a vágásra, de azóta már sokszor nem tudom nem észrevenni; ráadásul a Big Little Lies-t csak ezután, emiatt néztem meg, és így sokkal érdekesebb volt). 

Mostanában nagyon rákattantam a Take videóira  (aki szerint Ted Mosby gonosz, azzal biztos, hogy jóban leszek - utólag már csak az fura, hogy amikor először néztem végig a How I Met Your Mother-t, akkor mennyire nem tűnt fel, az újranézésnél viszont nehéz volt elvonatkoztatni tőle), és tegnap önmagamat is meglepve pont egy Lizzóról szóló elemzés hagyta a legmélyebb nyomot. Eredetileg nem sokat tudtam róla, csak azt, hogy mekkora kultusza van body positivity-körökben, és párszor már belehallgattam a dalaiba, de nagyon nem az én világom. Messziről inkább túlzott egónak tűnt az, ami a videó alapján 100%-os önelfogadás és önszeretet- abszolút magát helyezi az első helyre, pontosan úgy van rendben, ahogy van, de nem külső szempontok alapján vagy másokhoz képest határozza meg a saját értékét, és nem lehúz, hanem felemel másokat is. Biztos, hogy a felszín alatt neki se ennyire egyszerű és könnyű ez a hozzáállás, de jó volt színpadon látni valakit, akinek ez a fő üzenete. 

4 megjegyzés:

  1. megnéztem ezt a Ted as bad guy vidit, mert már vagy egymilliószor láttam a HIMYM-t, de én nem értek vele egyet egy kicsit sem. leginkább azért, mert a videó rettenetesen kiforgatja a szereplők viselkedéseit kontextből kiragadt jelenetekkel, így akárkire akármit rá lehet húzni, ha úgy vágod össze:D

    nyilván, mindenki viselkedhet bunkóként, még az ilyen nagyon romantikus beállítottságú személy is, mint Ted - ez inkább csak a forgatókönyv hibája szerintem, hogy nem sikerült őt megtartani egy karakternél csak a helyzetkomikumok és sztorik kedvéért (ahogy sok következetlenséget is belepakoltak emiatt), de nem ez a lényeg most.

    egyébként meg a barátaiért elég sokmindent megtett, és alapjáraton is olyannak mutatták be, akire a számára fontos emberek legtöbbször számíthatnak. mármint - most őszintén, nincs ilyen fekete vagy fehér személyiség, aki mindig mindenben helyesen cselekszik és egy kicsit sem önző vagy dönt rosszul olykor-olykor. ettől még nem lesz valaki 'bad guy'

    *change my mind meme inserted here:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztos kevésbé lehet vele túladagolódni hétről hétre nézve, de én legutóbb daráltam, és úgy nagyjából ugyanez lett a következtetésem, mint a videóban. Lehet, hogy nem a "bad guy" jellemzi Tedet a legtökéletesebben, de ha nem is rosszak a szándékai, önző, nem igazán tud kilépni a saját nézőpontjából, és engem kikészít ez a "nemet mondott, szóval meg kell győznöm róla, hogy nem tudja, mit akar, de én igen". Nem mintha olyan szörnyű dolgokat csinálna, de teljesen alárendel mindent, mások érzéseit főleg, annak, hogy ő meg akarja találni az igazit, és teljesen lepattan róla minden visszajelzés- és ez úgy van beállítva, mintha klassz és romantikus dolog lenne, nem gyerekes (pláne azzal együtt, hogy mi lett a sorozat vége).

      Az teljesen jogos, hogy a forgatókönyvnek nagyon nagy szerepe van abban, hogy olyan, amilyen (tudom, ne szitkomokban várjak árnyalt karaktereket, de ő kimondottan idegesítően volt megszállott egy csomószor).

      (Az meg már teljesen egyéni világnézet, és nem objektív probléma, hogy az egész "van Egy Igazi, akiről az első pillanattól tudom, hogy az, és minden tökéletes vele, anélkül, hogy valaha is meg kellene dolgoznunk érte"-szemléletmód pont az ellentéte annak, amiben hiszek.)

      Törlés
    2. mondjuk igen, ez a vakon megyek előre eléggé meg van benne.. az viszont lehet cringy és romantikus is, hogy mindent meg akar tenni Robinért, ez meg a fogadóféltől függ, van is egy ilyen témájú rész a 8. évadban, hogy ha ő is ugyanazt érzi, mint Ted, csak valamiért bizonytalan, az más, mintha Robin egyáltalán nem akarná, és Ted hagyja már békén.
      és pl ha én az utóbbi eset lennék Robin helyében, akkor együtt lógni se akarnék Teddel, mert tudom, hogy érez, és már irritálna. ő viszont minden este vele gangelt kb..

      az utolsó bekezdésre pedig: szerintem Ted nem úgy gondolta, hogy nem kell megdolgozni érte, hanem túl könnyen látta bele mindenkibe a "tökéletest", abba is, akibe nem kellett volna. talán csak túlságosan kétségbeesett volt végig, azért akarta ennyire körmeszakadtáig:)

      de érdekes, hogy ki hogy látja:D

      Törlés
    3. Az a nehéz ebben, hogy Ted+Robin, hiába "meant to be", ha jól emlékszem, akkor ténylegesen együtt, párként sose működtek jól (oké, ez megint forgatókönyv is, mert valamiért még mindig azt gondolják, hogy a se vele-se nélküle kapcsolat a legizgalmasabb történetszál, pedig...), és Ted mintha addig látná bele a tökéletes nőt, amíg nem kell a hétköznapokban is együtt lennie vele... (ilyen szempontból valahogy az Anyával jobban éreztem ezt az instant-első-látásra-van-kémia dolgot, lehet, hogy azért, mert nem húzták a szálat 9 évadon át).

      Törlés