A Zoey's Extraordinary Playlist meglepően jó sorozat, és mióta a második évadban behozták a lány programozók-történetszálat, még jobban szeretem (és legtöbbször egyetértően bólogatok, nálunk az "összes női programozó egyszerre a liftben" szám maximuma három volt, most éppen kettő. De az "itt mindenkit bro-nak hívunk" is ismerős, a csapat kollektív megszólítása többnyire a "srácok". Nem, nem tudok rá jobb kifejezést, és együtt tudok élni vele- de akkor is).
Most már nem annyira fura, de amikor a legelső csapatomban kezdtem egyetlen lányként, hét viszonylag összeszokott pasi között, azért lehetett érezni a feszengést, és még most is előfordul olyan, főleg a csapatépítő kocsmázások alatt, hogy kilógok, de azért összességében teljesen jó a helyzet, szakmai szempontból sose éreztem, hogy előny, hátrány, vagy egyáltalán szempont lenne, hogy lány-és-programozó vagyok, szerencsére a tudás többet számít, mint bármi más. Ettől függetlenül nagy álmom, hogy egyszer majd segíthessek tizenéves/egyetemista lányoknak, akiknek ugyanúgy, ahogy nekem, sokáig eszükbe se jutna, hogy ezzel is foglalkozhatnának, pedig szuperek lennének benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése