Dream on

 

Alesia Kazantceva, Unsplash

Szóval, az egyik nagy felismerésem az volt, visszanézve az elmúlt évre, hogy a munkahelyem, amit nagyon sokáig álommelónak gondoltam, igazából már inkább pocsolya. Még mindig sokkal jobb, mint bármelyik hely, ahol valaha is dolgoztam (és több időt töltöttem itt, mint bárhol máshol), de már nem jó. Elkezdtem végiggondolni, hogy mi is történt (miután túlléptem az első reakciómon, ami szerint vagyok az örök elégedetlen, aki bármilyen szuper lehetőséget is kap, talál rá okot, hogy a negatívumokra koncentráljon)

- mi az, amit én vittem át, ami miattam probléma, és teljesen munkahely-független?
túlstresszelt apróságok, túl magas elvárások magammal szemben, imposztor-szindróma, halogatás
- mi az, ami megváltozott az elmúlt években, és amire semmi befolyásom nincs?
céges átszerveződések, szervezeti kultúra-változás, szakmai vezetők kiesése
kedvenc munkatársak elvesztése; közvetlen munkatárs, akivel nagyon nehezen tudok együtt dolgozni
- mi miatt volt álommeló eredetileg? változtak azóta a szempontjaim? 
óriási szabadság- ez még mindig megvan, a végtelen home office miatt talán jobban is
lehetőség arra, hogy profivá váljak egy teljesen új területen, türelem, tanulás, inspiráció a többiektől- ebből egy ideig nagyon sok volt, mostanában lényegesen kevesebb
valami olyat csinálni, amit alkotásnak, kreatívnak érzek, és sikerélményt ad - ez viszont mostanában már nem nagyon jellemző, inkább rutinfeladatok vannak, és ami kihívást jelent, azzal is nehezebb boldogulni ebben a felállásban
egy jó csapatba tartozni- most se olyan rossz a helyzet, de többen lettünk, és most már van olyan ember, akivel nehéz, ezért sokkal kisebbnek érzem az összhangot
- mi az, ami még mindig jó?
a közvetlen szakmai vezetőmnek nagyon sokat köszönhetek (és köszönhetünk csapatilag is), tavaly tőle jött kb. az összes szakmai inspirációm- de brutálisan le van terhelve, és nem akarok többet elvenni az idejéből a szükségesnél
a többiek elégedettek velem, rendszeresen kapok visszajelzéseket
még mindig szeretek kódolni, és kicsit azt is kezdtem látni, hogy milyen irányokba tudok elmozdulni
nincsenek irreális határidők, kapkodás (vagy csak ritkán és rövid ideig)
és persze minden alapja: a kiszámítható, biztos munkahely,  és az, hogy nincs hatással a helyzet a fizetésemre
- mi múlik rajtam? mi az, amit tehetek, hogy jobb legyen a helyzet?
tudok dolgozni azon, hogy kevésbé aggódjam és stresszeljem túl; és ne akadjak ki a munkatársam miatt, annyira semleges tudjak maradni, amennyire csak lehet
a napi feladataim mellett keresgélhetek, hogy szakmailag mit lenne még érdekes megtanulni és behozni -és, ami régi tervem, tudatosan építeni a magabiztosságomat 

... aztán 1-2 hónap múlva visszanézek, mi és mennyire vált be, és végiggondolom a következő lépéseket.