 |
| ev, Unsplash |
Mostanában a kreatív energiáim mintha elvonultak volna téli álmot aludni (logikusan végiggondolva lehet, hogy nem árt egy kis feltöltődés nekik, szóval próbálom nem túlaggódni), ezzel együtt az önismeret+életmód témák jobban megtalálnak, többet gondolkodok azon, mivel kellene még foglalkoznom, mit tudnék jobban csinálni, bár most még mindig elég limitált, amihez egyáltalán hozzáférek (vagy saját magamon, vagy a lakásba zárt mindennapokon tudok dolgozni, és kb. ennyi).
Ha végignézem az elmúlt időszakot életmód-szempontból, akkor egy nagy vakfoltom van, egy olyan rész, ahol csak nagyon minimálisan próbálkoztam a tudatossággal, és ez az online töltött idő. Még mindig nagyon nehéz elfogadnom azt, hogy nem tesz jót, ha korlátok nélkül rászabadítom magam az internetre, kellenek szabályok, rutinok, jobb szokások, mert most nagyon sokszor jellemző az a "mindless scrolling", amiről már 2018-ban olvastam, és amiről pontosan tudom, hogy nem egy kellemes, alacsony energiaszintű szabadidős hobbi, hanem valami, ami lemerít, mégse tudom jobban csinálni.
Tartottam napokat (de nagyon keveset), amikor egyáltalán nem neteztem, és mindig nagyon kisimultam tőle, mégse tudtam rendszeressé tenni, csak ritkán volt hozzá elég akaraterőm. Töröltem az Instagram appot a telefonomról, de laptopról mégis rendszeresen visszanézek, ha kicsit kevesebb alkalommal is. Próbálom a munkanapokat pomodorókra osztani, 25 percig munka és koncentráció, 5 percig pihenés- de ha ez a pihenés a képernyő előtti, akkor sokkal jobban elfáradok nap végére. Azért is nehéz jól csinálni ezt, mert nagyon összefonódott a hasznos a károssal: online keresek tippeket, tutorialokat és megoldásokat a munkámhoz, online tanulok mindenféle kreatív dolgot vagy inspirálódok mások alkotásaiból, online találok szuper és elgondolkodtató blogokat és cikkeket, filmes elemzéseket vagy kihagyhatatlan koncerteket, online kapcsolódok egy csomó emberhez, akivel másképp nem tudnék napi szinten beszélni; de online frissítem újra és újra robotpilóta-üzemmódban a facebook hírfolyamát, pedig pontosan tudom, hogy nem lesz rajta semmi érdekes, ahogy 5 meg 10 perce se volt, online nézem végig a sokadik random "top 10'-listát csak azért, hogy félúton leállítsam a videót, mert szembejött valami más, online járok vissza rendszeresen olyan felületekre, amiket igazából nem szeretek, de legalább valamilyen tartalom, és leköt pár pillanatra (és online olvasok bele néha a hozzászólásokba és veszítem el kicsit a hitem az emberiségben).
Tudom, hogy nem lesz mindig akaraterőm hátralépni, és nem is fogom tudni instant megváltoztatni azt a rengeteg, elég mélyre rögzült szokást, ami miatt elfolyik a napom értelmetlen netezéssel, de úgy érzem, nagyon itt van az ideje, hogy legalább elkezdjem a munkát, most már rendszerbe foglalva, nem csak ötletszerűen. A motivációmban rengeteget segített B. egy félmondata, hogy úgyse fogom tudni legyőzni az algoritmusokat, amik eleve úgy lettek összerakva, hogy minél nagyobb függőséget okozzanak- ha tudatosítom magamban, mennyire utálom, amikor úgy érzem, kívülről, mások irányítanak, rögtön könnyebb lesz meggyőznöm magam arról, hogy nincs szükségem még öt percre facebookon.
Most még ott tartok, hogy bőven több a kérdés, mint a válasz (Mennyire drasztikus szabályok kellenek ahhoz, hogy hatásosak legyenek, de betarthatóak is? Mit kezdjek a felszabaduló idővel, hogy ne azt érezzem, lett egy óriási kráter a napom közepén? Mit csináljak, amikor már fáradt vagyok bármi hasznoshoz, de kiesik az online idővesztegetés? Mi az, amit meg akarok tartani, mert értékes?), de azt hiszem, ennek a hónapnak ez lesz a központi témája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése