indoor safari

 

Továbbra is leragadva az öltözködés-témánál: 

- megjöttek a BeWooden-nyakláncaim és fülbevalóim, és imádom őket, nagyon jól összeállt most ez a "puha barnák és sárgák + természetes anyagok"-koncepció, kifejezetten élvezem az öltözködést, és nem csak az irodai napokon

- úgy tűnik, most ha sorozatot nézek, akkor is ezt veszem észre a legjobban, mert amikor végre belevágtam a második évad Beef-be, főleg Carey Mulligan ruhái miatt volt emlékezetes az első rész, de annyira, hogy lenyomoztam, ez a ruha honnan van és hogy tudnám megszerezni (több szempontból is reménytelen, most épp azt tervezgetem, hogy tudnék hasonlót készíteni- szerencsére léteznek jobb minőségű textilfestékek is, mint amikkel eddig kísérleteztem, majd kicsiben megnézem, hogy birkóznak meg ezzel a vízfesték-hatással)

- a Vinteddel eddig még egész jól alakult minden, volt, ami nem passzolt, de gond nélkül tovább tudtam adni, volt, ami a szekrényemben ragadt, de a rendelt cuccok többsége bevált. Most viszont, az első reklamációm közepén, csak biztosabb lettem benne, hogy nagyobb értékű, fontos/különleges dolgot biztos nem bíznék rájuk semelyik oldalról: egy szimpla, 1800 forintos szandált visszadobtam, mert az "egyszer használt"-leíráshoz képest nagyon csúnyán kopottak voltak a műbőr pántjai, és már több, mint egy hónapja húzódik az ügy (persze túl fogom élni, ha levonják a pénzt és meg kell tartanom, de kíváncsi voltam, mennyi esélye van egy jogos reklamáció átfutásának) 

beached upon the shore

 

J Williams, Unsplash

Csapatépítő: 3.5/5, túléltem, szocializációs szempontból egész okésan sikerült (szerencsére a négyfős faház emeletén volt egy kis privát szféra, és összességében kevesebb volt a kínos csend, mint amihez hozzászoktam, meg talán az is használt, hogy most kevésbé feszültem rá az egészre), és meglepően bírtam az alkoholfogyasztást (mostanában már egy sörtől is tudok másnapos lenni, ezért nagyon óvatos voltam, semmi sör, semmi tömény, de végül 2-3 minipezsgő és pár hosszúlépés után másnap kicsit kiszáradtan, de amúgy okésan keltem). 
Még a csapatfeladatok se voltak vészesek, bár az egyik szaladgálós körben sikerült beszerezni egy bokasérülést, ami miatt szerencsére volt kifogásom, hogy éjfél előtt elmenekülhessek az extra közhelyes zenéket felvonultató builból, viszont utána a hét hátralevő részét itthon töltöttem, csak csütörtökön sántikáltam el a varrónőhöz, átvenni a mellényt. 

Varrónő: 3/5, azt hiszem, ez a kísérlet közepes eredménnyel zárult. A mellény nem volt sokkal drágább, mint mondjuk az a Benetton-nál, amit referenciának használtam, és jobban passzol rám, mint a bolti darabok, működik, de nem 10/10-es. A varrónővel se éreztük annyira a kémiát, ha nem tudtam volna én beszerezni az anyagot+ a gombokat, és nem lett volna ennyire pontosan meg a fejemben, hogy mit szeretnék, nem hiszem, hogy akár csak ennyire működött volna, és jó lenne valaki olyannal végigcsinálni ezt a folyamatot, aki több pluszt ad hozzá, vagy közelebb áll az ízlése az enyémhez. Sajnos továbbra is úgy néz ki, hogy ha a Tökéletes Mellényt szeretném, meg kell varrnom (bár mielőtt ennek nekiugranék, még meglátom, hogy a mostanit mennyire használom ki).

Egyéb varrós projektek: 5/5. Teljesen váratlanuk a kik-ben találtam meg álmaim viszkózingjét tökéletes piros színben, és annyira rákattantam, hogy vettem belőle egy másodikat, amit szétvágtam szabásmintának. Pont volt kétféle anyagom is, ami még a tavalyi Minerva-tesztelés óta a fiókban porosodott, és ruhához kevés lett volna, egy nagyon rövid fazonú inghez viszont elég. Jó döntés volt, hogy a kevésbé különleges duplagézzel kezdtem a sort, sok mindenre rájöttem közben (például hogy kell a papír szabásminta), így amikor a menő mintás viszkózhoz értem, már viszonylag gond nélkül tudtam haladni - de tegnap mindkettő elkészült, és mindkettő nagyon tetszik. (Ettől függetlenül a Minerváról nem rendelek többet anyagot, őrült sokat kellett rá várni, a plusz vámmal együtt nagyon drága, és a viszkózból ömlött a festék, nem tudom, hogy fogom tudni mosni, valószínűleg kézzel). 

Azt hittem, hogy ezzel letudtam a varrást egy időre, de igazából sosincs vége, nagyon tervezgetem a nyári ruhát is, és kimaradt egy adag lenvászon a mellényből, úgyhogy most egy hozzá passzoló rövidnadrágot tervezek - azt se varrtam még, de van egy sajátom, amit le tudok másolni, azt hiszem, most ez a vonal működik. Valamiért mindig nyáron kap el a varrás-lendület, de egyelőre nagyon élvezem.